Kútfúrás és fúrt kút kiépítése

A kút típusát a vízigény és a vízszint választja ki. A kerti, vékony csöves kút olcsó és gyorsan elkészül, de csak felszíni szivattyúval működik, ami 7⁠–⁠8 méternél mélyebbről már nem tudja felszívni a vizet. A béléscsöves fúrt kútba búvárszivattyú kerül, ez mélyebb vízszintnél is dolgozik, és a hozama egyenletesebb.

A régi ásott és gyűrűs kutak a legfelső talajvizet gyűjtik, aszályos nyáron gyakran kiszáradnak, és a felszíni szennyeződésre is érzékenyek. Ha ilyen kút van a telken, a felmérésen megnézzük, megéri-e tisztítani, vagy inkább mellé fúrunk újat.

A háztartási kútra vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. §-a tartalmazza. Akkor beszélünk háztartási kútról, ha a kút a háztartás vízigényét szolgálja, a talpa legfeljebb 50 méter mélyen van, és az első vízzáró réteget nem éri el. Főszabályként az ilyen kút fúrását előre be kell jelenteni a vízügyi hatóságnál, kockázatmentes területen fekvő telken azonban bejelentésre és engedélyre sincs szükség.

Hogy a telek melyik csoportba tartozik, az országos vízkészletvédelmi térkép mondja meg. A mélyebb, illetve a vízzáró réteg alá fúrt kút már nem háztartási kút, ahhoz terv és vízjogi engedély kell. A bejelentés vagy engedély nélkül létesített kútért vízgazdálkodási bírság szabható ki, amely természetes személynél legfeljebb 300 000 Ft, a kút pedig fennmaradási engedéllyel rendezhető.

Gyakori félreértés, hogy 50 méteres mélységig bármilyen kutat szabadon lehet fúrni. A törvény két feltételt kapcsol össze: a mélységet és azt, hogy a kút nem éri el az első vízzáró réteget. Ahol ez a réteg 20⁠–⁠30 méteren van, ott egy 35 méteres kút már engedélyköteles, hiába sekélyebb 50 méternél.

A kút helyét a vízminőség és a későbbi építkezés is meghatározza. A szikkasztótól, az emésztőtől, a trágyatárolótól és a csatornától minél távolabb jelöljük ki, a vezetékek nyomvonalán és a tervezett épületek, burkolatok helyén kívül, ahol a fúrógép be tud állni, és a kútfejhez később is hozzá lehet férni.

1. A telek lekérdezése a vízkészletvédelmi térképen, ha kell, a bejelentés beadása a vízügyi hatósághoz.
2. A kút helyének kijelölése a szennyforrásoktól és a vezetékektől távol, a fúrógép felvonulási útjának egyeztetése.
3. Fúrás szárazon vagy iszapöblítéssel, a rétegsor rögzítése méterenként.
4. A béléscső és a szűrőcső beépítése a vízadó réteg magasságában, kavicsolás, a kút felső részének lezárása.
5. Kitisztító szivattyúzás, amíg a víz homokmentes nem lesz, utána próbaszivattyúzás a hozam és a vízszint mérésére.
6. A búvárszivattyú, a nyomóvezeték, a villamos bekötés és a házi vízmű beépítése, a kút adatainak átadása.

A szivattyút a próbaszivattyúzás adataiból, a kút tartós hozamából és az üzemi vízszintből választjuk. Ha a szivattyú többet szív, mint amennyi víz a kútba áramlik, a vízszint a szűrő alá süllyed, a kút homokot hoz, és a szivattyú is hamar elkopik.

A hálózat nyomását vagy hidroforos tartály nyomáskapcsolóval, vagy frekvenciaváltós vezérlés tartja. Háztartási víznél a frekvenciaváltósat javasoljuk, mert egyenletesebb a nyomás, és a szivattyút is kíméli. A kútvíz és a közüzemi víz két külön hálózaton fut, közvetlenül nem köthetők össze, a házban és a kertben pedig jelöljük, melyik csap melyikről kap vizet.

A legnagyobb tétel a fúrás méterára, amelyet a talaj és a technológia határoz meg. A béléscső és a szűrő anyaga, a kavicsolás, a kitisztítás és a próbaszivattyúzás a kút részei, a szivattyú, a vezérlés, a kútakna és a bekötés külön tételek. Az anyagok beszerzését mi intézzük, a minőségről és a márkáról Ön dönt, kérésre ajánlunk is.

• A kút mélysége és a béléscső átmérője.
• A talaj: homok és kavics mellett gyorsabb, köves rétegben lassabb a fúrás.
• A szivattyú teljesítménye és a vezérlés típusa.
• A kút és a ház vagy a kert közötti nyomvonal hossza, a felbontandó burkolat.
• A bejelentés vagy a vízjogi engedély szükségessége.
• A fúrógép bejutása: szűk kapunál, hátsó kertben kisebb gép kell.